Sziasztok!
Ezt a blogot azért nyitottam hogy ötleteimet tapasztalataimat megosszam az olvasók közt akiket érdekel a téma, és gondolkozik ilyen megoldásokon de túl drágának tartotta.
Építkezés során eljutottam a fűtésrendszer kialakításához: padló fal és mennyezetfűtés lesz.
A falfűtés már készen van a mennyezetfűtés van soron.
Napokban megcsináltam a présgépet a lemezprofilok elkészítéséhez. Elsődleges szempontok közt volt az, hogy otthon meglévő nyersanyagokból rakjam össze.
Körülbelül 4 óra munka után már csak egy kocsiemelő kellet és lehetett préselni az első elemet.
Ezt a blogot azért nyitottam hogy ötleteimet tapasztalataimat megosszam az olvasók közt akiket érdekel a téma, és gondolkozik ilyen megoldásokon de túl drágának tartotta.
Építkezés során eljutottam a fűtésrendszer kialakításához: padló fal és mennyezetfűtés lesz.
A falfűtés már készen van a mennyezetfűtés van soron.
Napokban megcsináltam a présgépet a lemezprofilok elkészítéséhez. Elsődleges szempontok közt volt az, hogy otthon meglévő nyersanyagokból rakjam össze.
Körülbelül 4 óra munka után már csak egy kocsiemelő kellet és lehetett préselni az első elemet.
A présgéphez 3m 12-es köracélt kellet venni a többi nálam megtalálható volt. A gyári rendszerlemezhez képest én nem 45x100-ast hanem 90x100-ast csináltam így egy egész táblát csak félbe kellet vágni. A csövek rögzítésén sokat gondolkoztam az eredetinél csak bele kell pattintani a csövet erre is megcsináltam a célszerszámot de sajnos nem nyerte el a tetszésemet a cső belepattan de nagyon eldeformálja a lemezt. Így marad vagy a ragasztószalag vagy a drót.
Ma a csövek egy részét rögzítettem, végül is a drót mellet döntöttem mivel 3-4 hónap múlva megy rá a gipszkarton, még addig a padlófűtés le kell tekerni és azt lebetonozni. A másik indok, hogy a préseléshez pici olajat használtam és a ragasztószalagnak nem hiszem hogy tetszett volna ( igaz hígítóval le lehetett volna takarítani ).
A mennyezetet is a padlófűtés tekerés elvén csináltam osztótól osztóig nincs kötés. Így a tartóprofilt nem lehetett a falig engedni ezt cd toldókkal oldottam, el lehet húzni majd ha a cső a helyén van ismét vissza lehet tolni. Ezt mindenki eldönthet, hogy van-e értelme én így csináltam stabilabbnak találtam.
Ha valaki arra adja a fejét, hogy egyedül fogja csinálni mint én, akkor elengedhetetlen eszköz ez:
egyszerű megcsinálni és nagyon hálás.
Enélkül garantált, hogy a csöved szét fog ugorni és megtörik valahol.
egyszerű megcsinálni és nagyon hálás.
Enélkül garantált, hogy a csöved szét fog ugorni és megtörik valahol.
Megérkezett az új felületfűtéscső,
nem REHAU márkájú, hanem PIPELIFE PE-RT FALFŰTÉSCSŐ, OXIGÉN
DIFFÚZÓ MENTES 4-ES CSŐOSZZTÁLY, 6 BÁR, 60c.
Az első tapasztalatok, hogy klasszisokkal felhasználó barátabb mint a háromszor annyiba kerülő REHAU igaz ha rendszert vesz meg az ember, akkor nagy akciókat adnak és akkor csak duplája a PIPELIFE -nak. Összességében így elsőre pozitív a tapasztalatom (jó választásnak tűnik).
Sokkal rugalmasabb, nehezebben törik
meg és kisebb ívet lehet vele létrehozni.
Ma felkerült a gipszkartonok egy része a mennyezetre. 12,5 cm-es tűzgátlós karton lett végülis. Igaz szerettem volna 9,5-öst rakni, de nem találtam tűzgátlósba.
Itt is 4-bár nyomás volt a csövekben, ha véletlenül elfúrom akkor észrevegyem.
Semmi extra feladat nem volt vele, mintha sima gipszkarton rögzítene az ember a tartószerkezetre.
Az eredmény szépen rásimult a rendszerlemezekre a karton.
Igazából a kíváncsiság hajtott, hogy milyen is lehet egy olyan épület ahol minden hideg felület fűtve van. - komfort érzet ?
- mi az a minimális előremenő hőmérséklet amivel még fel lehet fűteni egy épületet ?
- persze az anyagiak, ez forintosítva mit jelent (havi gázszámla)
- stb..
Az elején le kell szögeznem semmiféle számítások nem előzték meg terveimet, hőigény stb..
Ezt az 1.1 rendszer :) alá is támasztott hisz minden felületre 30C fokos vizet engedtem. A szobatermosztát 22C fokra volt állítva, a külső hőmérséklet pedig -7C fok volt. Ennek eredménye, a mennyezet és a fal már annyi hőt leadott, hogy a padlónak át se kellet melegednie, így "hideg maradt" (hőérzetre).
A 1.2 rendszert át lett alakítva keverőszelepekkel, hogy minden felületre más és más hőmérsékletű víz mennyen. Pl:. padló 29C, fal 27C, mennyezet 25C.
Ma felkerült a gipszkartonok egy része a mennyezetre. 12,5 cm-es tűzgátlós karton lett végülis. Igaz szerettem volna 9,5-öst rakni, de nem találtam tűzgátlósba.
Itt is 4-bár nyomás volt a csövekben, ha véletlenül elfúrom akkor észrevegyem.
Semmi extra feladat nem volt vele, mintha sima gipszkarton rögzítene az ember a tartószerkezetre.
Az eredmény szépen rásimult a rendszerlemezekre a karton.
Eltelt 1 év így ki lehetett próbálni, mit is produkál a fűtésrendszer.
- mi az a minimális előremenő hőmérséklet amivel még fel lehet fűteni egy épületet ?
- persze az anyagiak, ez forintosítva mit jelent (havi gázszámla)
- stb..
Az elején le kell szögeznem semmiféle számítások nem előzték meg terveimet, hőigény stb..
Ezt az 1.1 rendszer :) alá is támasztott hisz minden felületre 30C fokos vizet engedtem. A szobatermosztát 22C fokra volt állítva, a külső hőmérséklet pedig -7C fok volt. Ennek eredménye, a mennyezet és a fal már annyi hőt leadott, hogy a padlónak át se kellet melegednie, így "hideg maradt" (hőérzetre).
A 1.2 rendszert át lett alakítva keverőszelepekkel, hogy minden felületre más és más hőmérsékletű víz mennyen. Pl:. padló 29C, fal 27C, mennyezet 25C.











Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése